Fordulat - a könyv
Fordulat – a könyv

5,500 Ft

Üdvözöllek a weboldalon, amit a barátaim készítettek a könyvnek azért, hogy az valóban mindenkihez eljuthasson akkor, amikor több könyváruház-lánc is csak félve-vonakodva veszi a kínálatába azt. Nem véletlenül. A Fordulat egy veszélyes „coming out”, méghozzá a hidegebbik fajtából: tesz a divatos nyugati társadalmi-politikai toposzokra és kötelező körökre, több kiadó visszakozott ezért a kiadásától.

A könyv közel két évtized belső töprengéseiből született, mely csak egy szűkebb, összetartó baráti kör és kötelék számára volt ismert az energiajogászi, ügyvédi és egyetemi oktatói profil árnyékában. Sok erőfeszítés, kiterjedt és alapos munka kell, hogy pontosítsa azokat a nagy vonalakban tett megállapításokat, amelyek itt következnek. Meg kellett azonban írnom és most kellett megírnom ezt, mert most van itt az ideje; akkor is, ha sokan és sokféleképpen fognak támadni miatta. Közöttük olyanok is, akik talán okkal teszik, akiket a sommás pontatlanság által sértek meg. Kis használati útmutatóként ezért felhívom a figyelmet, hogy a Fordulat a megszokással, közmegegyezéssel, kellemes kispolgári kimértséggel összeegyeztethetetlen nyugtalanságot, rossz lelkiismeretet, feszültséget okozhat. Itt semmi sem lesz politikailag korrekt, vagyis „PC”. Nem is törekszem arra, hogy körüludvaroljam azokat az elveket, lejárt szavatosságú mítoszokat, szent teheneket, akiket-amiket ma körüludvarolni illik, vagy hogy elhallgassam azt, amiről nem szokás beszélni. Ezt a könyvet gondolatébresztésnek szánom, egy új pozíciónak, egy új diskurzus kezdetének egy olyan depolitizált korszakban, ahol nincs igazán teremtő világnézet, teremtő mítosz. Milyen ember azonban az, akinek nincs világnézete? Ez a könyv ezért világnézeti: egy új stílusnak és új létszemléletnek, egy majdan eljövő gyakorlati, cselekvő idealizmusnak – egy új mítosznak ajánlom.

A Fordulat létszemléleti-világnézeti könyv, ami interdiszciplináris módon a jogtól, energetikától, államtudománytól, klímakérdéstől a közgazdaságon át a történelemig, vallástörténetig és a filozófiáig terjedően fejt ki egy saját, egységes paradigmát. Ezért elkerülhetetlen módon viszonylag sok tudományos ismeretet és hivatkozást vonultat fel, de igyekszik egyúttal közérthető, olvasmányos és könnyen befogadható maradni. Tudom, mindenki ezt ígéri, de igazolásomra szolgáljon, hogy az egyetemi előadásaim is évek óta a legnépszerűbbek közé tartoznak. ☺ Nevezzük hát a Fordulatot röviden egy interdiszciplináris tudományos alapokon álló, esszé-jellegű, de olvasmányosan megírt, nagyon is kézzelfogható paradigmának

Tartalomjegyzék

Tisztában vagyok azonban azzal is, hogy alapvető kérdés: van-e értelme írni, amikor egyre kevesebben vannak, akik könyveket olvasnak, összehasonlítanak és maguk szintetizálnak. Ez a könyv ezért helyettük is interdiszciplináris: jog, történelem, közgazdaságtan, IT, genetika, robotika, régészet és filozófia egyaránt helyet kapott benne. Azzal a nem titkolt ambícióval írtam, amivel persze biztosan sok szerző írja a könyvét, hogy ha az utánunk jövő cselekvő generációk csak egyetlen könyvet elolvasnak, ez legyen az. Hogy ez az interdiszciplinaritás könnyebben kezelhető legyen, a példáimat, jogeseteimet, a magyarázó részeket apróbb betűvel szedtem. Így aki a lényeget akarja elolvasni, az bátran átugorhatja ezeket.

Tudom mennyien ellenségesek már a könyvvel, mint formával, akik szerint maradi dolog könyveket olvasni. Elfogadva hát a maradiság címkéjét és azt a felettébb könnyű érzést, hogy nem vagyok trendi, azt gondolom a könyv változatlanul az emberi, pszichés fölény kikerülhetetlen útja és eszköze. Aki csak podcastot hallgat és spotvideót néz, az könnyen válik uralható tömegemberré, aki megelégszik a pillanatnyi benyomásokkal, azok sorrendjével és időbeliségével. A lineáris befogadás, vagy inkább befogadtatás embere, aki nem ura a befogadás mikéntjének. Nem csupán a számtalan beépített, sokszor az ösztönökre apelláló mögöttes meggyőzési technika miatt, hanem azért is, mert a videók és podcastok nélkülözik a befogadás tempójának kontrollját. Azt, hogy a könyvben gyorsabban és lassabban olvasol, meg-megállsz, elgondolkozol, visszalapozol. Ha technikailag vissza is tekerheted a podcastot, nem fogod megtenni, de ha meg is teszed, az nem ugyanaz. A könyvnél ugyanis maradéktalanul kontrollban maradsz, és bármikor kiléphetsz annak linearitásából, míg a videónál ezt nem teheted meg rendeltetésszerűen. A videó, a podcast ezért nem lehet elsődlegesen más, mint a linearitást igénylő propaganda eszköze, míg a könyv akkor sem lesz a propaganda kizárólagos eszköze, ha pedig kifejezetten annak is szánják.

Végezetül bevallom, sosem írtam még könyvet. Ha időnként nyakatekertnek is tűnik a megfogalmazás ebben az interdiszciplináris munkában, az önmagában senkit ne riasszon, az csak az átkos jogászi előéletnek tudható be. Roppant egyszerű felismeréseket akarok elmondani itt – primordiális, elemi dolgokat. Meggyőződésem, hogy ezekre van ugyanis szükség a túlságosan kifinomult, túlságosan eltérített, mindent túl- és agyonbonyolító, a fától az erdőt nem látó, mesterséges labirintus-világunkban ahhoz, hogy a civilizációnk mutatója továbblendüljön a mélyponton. Az egyik legnagyobb jogász, Jhering, korábbi egész tudományos munkásságát felülvizsgálva egyszer csak arra jutott, hogy a bonyolult jogi fogalmak helyett egyszerű dolgok mentén kell a normát értelmezni, tágabban a jogi-szabályozási helyzeteket megérteni. Így született a jogban nagy világosságot támasztó teleológiai (telosz=cél) vagy érdekkutató mozgalom. Nem az élet van a jogért, a jog az életért, mondta, és igaza volt, ahogy abban is, hogy a jogban és a jog által is egy elemi harc dúl, pontosan ugyanúgy, ahogy az életben – és ezek nagyon egyszerű, felszabadító, világos, elemi megállapítások. Ugyanilyen felszabadító fellélegzésre van szükségünk, de immár a jogon messze túlterjedően. A csalóka, mindent túlbonyolító, relativizáló magyarázatok és magyarázgatások, illetve az emberre kényszerített valamiféle külső (morális) kód helyett megérteni korunknak, minden érték elértéktelenedésének, a létünknek, társadalmunknak és civilizációnknak az elemi, alapvető teleológiáját.

...még valami

A könyv előnye, hogy egy olyan új gondolati pozíciót, újszerű paradigmát igyekszik nem erőszakosan, hanem olvasmányos vitairat-szerűen, gondolkodásra csábítva felvázolni, mely egészen eltérő irányból, vagyis nem a szokásos jobb- és baloldali politikai mantrák felől indul a kortárs jelenségek és a mélyebb folyamatok értelmezéséhez. A könyv ezért nem politikai, és nem is vallásos. Tény, hogy alapvetően nem keresztény, ám primordiális pogány állásfoglalásként sem tiszteletlen a kereszténységgel és nem határolódik el a kultúrkörtől.

Ennek során olyan kortárs gondolkodókra is támaszkodik, mint Hazony, Harari, Eysenck, John Glad, Bauer Ervin, az olyan meghaladhatatlan géniuszok mellett, mint Nietzsche, Evola, de Benoist, Hölderlin, László Gyula vagy Oswald Spengler. A paradigma mégis teljesen saját: e paradigma eredményeként pedig a jog, a gazdaság, a politika alapvető (természeti, ezért helyes) kereteit a közösségben, felelősségben, érdemben és idealizmusban azonosítja, ez utóbbi alatt pszichológiailag az Angela Lee Duckworth tudományos besztszellerében, a Grit-ben ilyenként igazolt erőfeszítést (grit) értve. Érdem és kötelék, ez a két szó egy progresszíven primordiális pozíció koordináta-rendszere.

Maga a végleges kézirat öt éven át készült, de az egész váza és sarokpontjai, maga a gondolati rendszer, vagy ahogy a mieink egy évtizeden át nevezték: „a koncepció” 2001 óta van papírra van vetve és így is terjedt húsz éven át, szamizdatéként fénymásolva. A végleges Fordulat, amit most a kezedben tartasz, nem csupán nyelvi lektorálást, de bizonyos fejezetek (az IT vonatkozású, a humángenetikai vonatkozású részek, a történelmi, illetve a filozófiai fejezetek) külön szakmai lektorálást is kaptak.

Az alaposság, alátámasztottság és a tudományos igazolhatóság ellenére mégis számos kiadó minősítette veszélyes gyúelegynek az Akadémiai Kiadótól a L’Harmattanon és az Osirisen át a Püski Kiadóig. Íme itt van hát, nem támogatott, nem szponzorált, de még csak a mainstream kiadók által fel sem vállalt magánkiadásként, mint valami szellem a palackból. Ebben semmi meglepő nincs: a Facebook és a TikTok is rendszeresen cenzúrázta a szerző közösségi posztjait.

    1. HOMO AMERICANUS
      1. Bevezető helyett – minden érték elértéktelenedése  LETÖLTÉS
      2. Fókusztévesztés – csalárd árukapcsolások, túlérzékenység és az identitás kisiklása
      3. Deterritorializáció – eloldódás és elidegenedés
      4. Kimerülés és gyengeség
      5. A Homo americanus és a lényegi létezésem
    2. A RÉGI MÍTOSZ ONTOLÓGIAI TARTALMA
      1. Képzetek, mítoszok, narratívák
      2. A régi mítosz ontológiájának leleplezése
      3. Individualizmus: libertinusok
        1. Individualizmus egykor
        2. Individualizmus most
      4. Egalitarizmus: minimál-humanizmus
        1. Egalitarizmus egykor
        2. Egalitarizmus most
      5. Moralizmus: túlérzékenység
        1. Moralizmus egykor
        2. Moralizmus most
    3. HITELTELENNÉ VÁLÁS
      1. A természet természete: egyetemes, szenvtelen, legyőzhetetlen
        1. Az egyetemes természet
        2. A szenvtelen természet
        3. Űzd bár ki a természetet vasvillával… a legyőzhetetlen természet
      2. Állat és ember: közelebb, mint hittük
        1. Az azonos dallam
        2. A szürke ötezer árnyalata
        3. A természet determinizmusai az individuum szabadsága ellen
        4. A legtisztábban emberi – a legtisztábban természeti
      3. Ember és ember: távolabb mint hittük
        1. Generikus ember nem létezik
        2. Bepillantás Galilei távcsövébe
        3. Genetikai távolságok
        4. Természettudomány vs. társadalomtudomány
        5. Genetika és identitás
    4. A RÉGI MÍTOSZ ÉS A MA – A LIBERTINUSOK TÚLÉRZÉKENY MINIMÁL-HUMANIZMUSA
      1. Kontinuitás
      2. Depolitizálódás
      3. A visszahúzódás következménye: a hiány
    5. A JÖVŐ TÖRTÉNELME: FUTURIKUS ÉS ARCHAIKUS
      1. Globális alapjövedelem vagy emberfeletti ember?
      2. Felszedni a krumplit – a technológia, mint a képességbeli különbségek kiélezője
      3. Belépés a digitális korba
      4. Az archaikus és következménye: a transznemű genderfluid törpe esete az iszlámmal
      5. Az elkésett keresztény reakció
      6. Kína
      7. A Homo americanus vége
    6. A TÖRTÉNELEM PRIMORDIÁLIS TERMÉSZETE
      1. Alászállás és időszerűség
      2. A történelem természeti természete; füzisz és nomosz
      3. A történelem reverzibilitása; linearitás helyett ciklikusság
    7. JOG ÉS PRIMORDIALIZMUS
      1. A valódi természetjog és a természet szerinti államiság elemei
        1. Természet és jogérzék
        2. Postairónnal írni: a mindenkori hatalmi viszonyok
        3. Etnosz és coviria: vérség és hierarchikus közösség
        4. Mítosz
      2. Bükkerdők és füves puszta: a primordiális állam és a területiség
      3. A primordiális állam és a jelen
      4. Jog és állam: komplex rendszerek mint természeti jelenségek
    8. AZ URALOM – AKARAT, NAGY SZEMÉLYISÉGEK, RANGSOR TÖRTÉNELEMBEN
      1. Bevezetés
      2. Rangsor és fiduciárius viszonyok
      3. A nagy akaratok – a természet szerinti idoneitás
      4. Kockára tettség és akció
    9. A KÖZÖSSÉG – ETNOSZ ÉS COVIRIA A TÖRTÉNELEMBEN
      1. Az etnosz és coviria mint a történelem statikája – és dinamikája
        1. Primordiális idők
        2. A Homo catholicus kora
        3. A Homo americanus kora
      2. A mi példánk: etnosz a magyar történelemben
        1. Csodaszarvas és pozsonyi csata: primordiális idők
        2. A törés; küzdelem az etnosz és a Homo catholicus univerzalizmusa közt
        3. Reménytelen küzdelem az etnoszért
    10. KÉPZET, MÍTOSZ, IDEALIZMUS A TÖRTÉNELEMBEN
      1. Kellemetlen dolgokat szívesen
      2. Nagy Sándor példája
    11. HAGYOMÁNY: A TERMÉSZET, A NAGY AKARAT, A VÉRSÉG ÉS IDEALIZMUS A TRADÍCIÓBAN
      1. A természeti a szerves tradícióban
        1. A tradíció szervességének felértékelése
        2. A természeti a tradícióban: ontológiai egység
        3. Þingvellir
      2. Nagy akarat, nagy személyiség a tradícióban: a xvarnah
      3. Közösség és vérség a tradícióban – kétszintes dráma
      4. Idealizmus a tradícióban
    12. A PRIMORDIÁLIS KOORDINÁTA-RENDSZER – EGY ÚJ MÍTOSZ FELÉ
      1. A történelem természeti alanya
      2. Mi az egész értelme?
      3. Légy érdemes!
        1. Légy bátor és törj felfelé!
        2. Érdem, a személyiség elve
        3. A produktum
      4. Integrálódj a közösségedbe!
        1. Tartozz valahova – kötelék, fiduciárius viszonyok és újrapolitizálás
        2. Ne felejtsd el, honnan jöttél: a vérség mint természetes egység
      5. Vállalj felelősséget! Legyen önfegyelmed! – avagy az „akarat kellemetlen dolgokat szívesen tenni meg”
      6. A progresszív primordiális koordináta-rendszer és a Homo maximus 676
    13. „Előszó”
      Hivatkozások