A könyv előnye, hogy egy olyan új gondolati pozíciót, újszerű paradigmát igyekszik nem erőszakosan, hanem olvasmányos vitairat-szerűen, gondolkodásra csábítva felvázolni, mely egészen eltérő irányból, vagyis nem a szokásos jobb- és baloldali politikai mantrák felől indul a kortárs jelenségek és a mélyebb folyamatok értelmezéséhez. A könyv ezért nem politikai, és nem is vallásos. Tény, hogy alapvetően nem keresztény, ám primordiális pogány állásfoglalásként sem tiszteletlen a kereszténységgel és nem határolódik el a kultúrkörtől.
Ennek során olyan kortárs gondolkodókra is támaszkodik, mint Hazony, Harari, Eysenck, John Glad, Bauer Ervin, az olyan meghaladhatatlan géniuszok mellett, mint Nietzsche, Evola, de Benoist, Hölderlin, László Gyula vagy Oswald Spengler. A paradigma mégis teljesen saját: e paradigma eredményeként pedig a jog, a gazdaság, a politika alapvető (természeti, ezért helyes) kereteit a közösségben, felelősségben, érdemben és idealizmusban azonosítja, ez utóbbi alatt pszichológiailag az Angela Lee Duckworth tudományos besztszellerében, a Grit-ben ilyenként igazolt erőfeszítést (grit) értve.
Érdem és kötelék, ez a két szó egy progresszíven primordiális pozíció koordináta-rendszere.
Maga a végleges kézirat öt éven át készült, de az egész váza és sarokpontjai, maga a gondolati rendszer, vagy ahogy a mieink egy évtizeden át nevezték: „a koncepció” 2001 óta van papírra van vetve és így is terjedt húsz éven át, szamizdatéként fénymásolva. A végleges Fordulat, amit most a kezedben tartasz, nem csupán nyelvi lektorálást, de bizonyos fejezetek (az IT vonatkozású, a humángenetikai vonatkozású részek, a történelmi, illetve a filozófiai fejezetek) külön szakmai lektorálást is kaptak.
Az alaposság, alátámasztottság és a tudományos igazolhatóság ellenére mégis számos kiadó minősítette veszélyes gyúelegynek az Akadémiai Kiadótól a L’Harmattanon és az Osirisen át a Püski Kiadóig. Íme itt van hát, nem támogatott, nem szponzorált, de még csak a mainstream kiadók által fel sem vállalt magánkiadásként, mint valami szellem a palackból. Ebben semmi meglepő nincs: a Facebook és a TikTok is rendszeresen cenzúrázta a szerző közösségi posztjait.