Megfigyelnek, lehallgatnak, félrevezetnek és cenzúráznak a közösségi médiumok! A Facebook alapítója, Mark Zuckerberg levélben ismerte be, hogy az amerikai demokraták érdekében, a Biden-kormány nyomására cenzúráztak olyan tartalmakat, amelyek veszélyt jelenthettek a washingtoni balliberális elitre, mint például az elnök fiának, Hunternek a korrupciógyanús ügyeiről szóló tudósítások. Ha ez nem lenne elég, az is kiderült, hogy Elon Musknak, az X-re átkeresztelt Twitter tulajdonosának illegális alkut ajánlott Brüsszel annak érdekében, hogy titokban cenzúrát vezessen be a platformon. Musk ezt elutasította, de Brüsszel nem adta fel terveit, hogy az X-et (is) cenzúra bevezetésére ösztönözze. Mindeközben a balliberális elitek a szólás- és véleménynyilvánítási szabadság egyik utolsó bástyáját is célkeresztebe vették, ennek jeléül Franciaországban letartóztatták az orosz Telegram társalapítóját, Pavel Durovot. Joggal vetődik fel a kérdés, hogy ilyen körülmények között van-e jövője a szólás- és véleménynyilvánítási szabadságnak, vagy győz a globális balliberális cenzúra?Azt is beismerte a Meta (a Facebookot működtető cég új neve – a szerk.) vezérigazgatója, hogy az FBI nyomására nem engedték megjelenni a közösségimédia-platformon Joe Biden, akkor még elnökjelölt fiának, Hunternek a korrupciógyanús ügyeiről szóló tudósításokat a 2020-as választási kampányban. Zuckerberg azt is elmondta, hogy ezek, az emlékezetes laptopbotrány, Bidenék ukrajnai korrupciós ügye nem orosz dezinformáció volt, ahogy azt az amerikai balliberális média, sőt még egyes magyarországi sajtótermékek és magukat tényellenőröknek nevező, valójában politikai aktivisták állították a mai napig.
Tóth Máté a Szakértő legfrissebb műsorában ezt a kérdést igyekszik megválaszolni.