Nagyon fognak fájni a szankciók jövőre Európának A gazdasági okok, az Ukrajnában kitört háború és a szankciós politika mellett az Európai Unió piac-liberalizációs céljai állnak a lakossági energiaárak ugrásszerű növekedésének hátterében. Tóth Máté energiajogász fogalmazta meg ezt a Karc Fm reggeli hírműsorában, aki kifejtette: a brüsszeli döntéshozók – a versenyképességet, mint mindenek fölötti célt szem előtt tartva – az elmúlt 15-20 évben elbontatták a tagállamokkal azokat a struktúrákat, amelyekkel azok bele tudtak avatkozni az energiaellátást veszélyeztető folyamatokba. Aki pedig ellenszegült, annak komoly retorziókkal kellett szembenézni. Magyarországon 2008. június 4-én hozta meg az Európai Bizottság azt a döntését, amivel a villamosenergia szektorunk biztonságát szavatoló hosszú távú szerződéseket egy tollvonással megszüntette. Helyére pedig egy olyan energiaunió koncepciót igyekszik ültetni, ami azt mondja: az állam ne legyen sehol jelen, legyenek a cégek, és az állam fölött pedig az Európai Bizottság minél inkább egy ilyen integrált irányt szabjon az energiapolitika és a közös piac alakulásának. Tóth Máté kitért arra is, hogy az Európai Bizottság elnöke már elkezdte felkészíteni a közvéleményt arra, amire a szakemberek már több mint fél éve figyelmeztetnek és amit a testület mindezidáig tagadott: jövőre nem lesz elég energiahordozó az európai lakosság és az ipar ellátására. Ursula Von der Leyen 30 millió köbméternyi hiányzó gázról beszélt, de ennél valószínűleg lényegesen több forog kockán. A Nemzetközi Energiaügynökség ugyanis maga figyelmeztet, hogy ez a minimum, ami hiányozni fog a piacról. A Magyar Energetikai Társaság alelnöke szerint az európai piacról 155 millió köbméternyi orosz gázt kellene kiváltani, ehhez képest az a rögtön szállítható, amerikai LNG mennyiség, amiről az Európai Bizottság megállapodott, mindössze 15 milliárd köbméterről szól. Tóth Máté hozzátette: az olaj esetében talán még ennél is nagyobb a gond, hiszen az európai ellátás 25 százalékát az orosz olaj fedezte, aminek csak a töredéke maradt meg december 5-e után, ami Magyarországra, Szlovákiába és Csehországba juthat el a magyar diplomáciai bravúrnak köszönhetően. A feldolgozott olajtermékekre vonatkozó, februárban életbe lépő szankciók következtében viszont itt is ellátási problémák várhatóak. A tilalmak ugyanis a tagországok közötti kereskedelemre is életbe lépnek és ez első lépésben nagyon súlyos dízel-hiányt jelent majd a kontinensen. Tóth Máté energiajogász arra figyelmeztetett, hogy a fosszilis energiahordozók hiánya az elektromos energiában is ellátási problémákat is okozhat, de az áremelkedések hátterében is részben ez, részben pedig a megújulók eleve nagyon magas ára játszik szerepet. Ezzel együtt veszélyes demagógiának tartja azokat a felvetéseket, hogy az államnak a rendszerhasználati díjak eltörlésével és az ÁFA elengedésével kellene csökkentenie a tarifát. A Magyar Energetikai Társaság alelnöke szerint sehol Európában nem segít az állam olyan mértékben a lakosságnak a rezsiköltségek megfizetésében, mint Magyarországon, ami számokban is tetten érhető. A gázért csak Belgrádban kell kevesebbet fizetni a kontinensen, a villanyáram pedig a lakosság számára nálunk a legolcsóbb. Eközben Berlinben egy hónap alatt 27, Londonban 25 százalékkal drágult a gáz, Párizsban 11, Londonban 12, Prágában 10 százalékkal nőttek a villanyszámlák októberről novemberre. Simon-Palov Judit interjúja