Az ellátásbiztonság helyett az ideológia mozgatja az unió energiapolitikáját? Megtalálja az orosz olaj és gáz a maga piacát akkor is, ha Moszkva azt kommunikálja, hogy 2022-höz képest csökken a nyeresége, így kénytelen visszafogni a kitermelést – mondta a Karc FM-en Tóth Máté energiajogász. A vásárlók között az első helyre Kína kapaszkodott fel, és a szankciók ellenére továbbra is dobogós helyen van Németország, de több új vásárlója is van az orosz energiának, például India, Törökország, vagy Malajzia, akik abban reménykednek – nem is alaptalanul – hogy az átalakuló világban és az uniós szankciók révén jelentős többlettel adhatnak túl a keleti gázon és olajon. Nem csak a „harmadik világ” országai nyerészkednek az orosz energia hordozókon, vagy profitálnak az energiaválság miatti magas árakból. Horvátország például sokkal drágábban szállítja a nyersanyagot az Adria vezetéken keresztül, az Egyesült Államok is jelentős extraprofitra tesz szert a cseppfolyós gáz eladásával az európai országoknak, Ukrajna pedig idén már második alkalommal, április 1-től a duplájára emeli a Barátság kőolajvezetékre vonatkozó tranzit díjat, amely egyértelmű üzenet Magyarországnak és Szlovákiának. Az energiajogász szerint az Európai Unióban most olyan elveket engednek megsérteni Ukrajnának, amiért Magyarországot már biztosan meghurcolta volna a nemzetközi közvélemény. Kijev döntése gazdasági szempontból megnehezíti az olaj-behozatalt, holott a tranzit-szolgáltatás fenntartása Ukrajna érdeke is, hiszen amellett, hogy erre szerződés kötelezi, jelentős bevétele van a szállításból. Az energiajogász arról is beszélt, hogy az uniós intézmények az orosz-ukrán háború ürügyén egyre gyakrabban lépnek át saját szabályaikon, vagy mondanak ellent korábbi döntéseiknek. Ilyen például az, hogy a Paks 2 atomerőmű-beruházásra korábban Brüsszel és Berlin is zöld jelzést adott, most viszont két német miniszter nem járul hozzá, hogy a Siemens a szerződéses kötelezettségének eleget téve leszállítsa a magyar félnek az erőmű irányításáért felelős készülékeket. Tóth Máté szerint ez jól mutatja, hogy a kérdés a nagypolitika része lett és a Moszkva elleni szankciók részeként akarják büntetni Magyarországot. A kormány most az atomerőmű új blokkjainak megvalósulása érdekében tárgyalásokat kezdett a francia Framatome-al, hogy szükség esetén pótolni tudja a kieső német alkatrészeket, ezzel pedig ne szenvedjen késedelmet a beruházás. A külgazdasági és külügyminiszter ezzel kapcsolatban Brüsszelben egyértelművé tette, hogy a paksi bővítés a tervek szerint, a Roszatom segítségével épül meg. Szijjártó Péter cáfolta azokat a pletykákat, amelyek szerint Magyarország kihátrálna az orosz céggel kötött szerződésből. Ezek a hírek akkor röppentek fel, amikor kiderült, hogy a paksi bővítésben nagyobb szerepet kap a francia Framatome.